magyarország

Még egyetemista koromban kezdtem el pályázni, amikor is a helyi HÖK Irodánál próbáltam pénzért kuncsorogni egy-egy előadás/kurzus/túra stb. finanszírozására. A modell egyszerű volt: a szarra is habot kellett kenni, amivel sosem volt gondom, így igen hamar rákaptam a témára, szar ugyanis volt bőven, hab meg mindig akadt ilyen vagy olyan formában.

"Pokollá teszi szomszédjai életét" címmel jelent meg főcikként a mai szombati Délmagyarban egy "fülemüle-perem", de kezdjük rögtön a cikkel, és folytassuk a további részletekkel (pár nap mulva).

Valószínűleg valami buta berögződés lehet az, hogy egyes közszereplők a neten megjelent kritikák miatt polgári/büntető peres eljárásokat kezdeményezzenek becsületsértés és rágalmazás miatt. A jelenség mind nagyobb méreteket  ölt, ami szükségessé teszi előbb utóbb a kapcsolódó törvények módosítását, mert ovi/fülemüle/gagyi perekkel meg fognak telni a bíróságok. Úgy gondolom ostoba dolog szembe menni a WEB 2.0-vel, ezt még Obama sem merte megtenni, de Hajdú Péter nem Obama. Ettől függetlenül továbbra sem értem mi élvezet van a szarral való pofozkodásban?

Már vagy 10 éve élek Szegeden, de állandó lakcímem – saját lakás híján - még mindig Kisoroszi. Ha nincs semmid, akkor a legjelentéktelenebb dolgok ragadnak rád, így lehet hogy 10 éve nem bírom levakarni magamról ezt a kis parasztvakarék falvacskát.

Talán kishazánk látványos gazdasági és erkölcsi süllyedése is felerősítette azokat a téves visszhangokat, amelyek szerint az igazságtalan bírósági ítéletek is felelősek lehetnek a szélsőségek hazai megjelenéséért. Mert sejj, hogy van má’ az hogy egy gyilkos 5-6 évvel megúszhatja, míg egy szarházi korrupt 15-20 évet is kaphat. Ennyit ér az emberélet??? Az igazság, hogy arányaiban nézve sokkal kevesebbet, a korrupció ugyanis jóval több életet követel…