szeged

A kedves (volt) szomszédommal zajló "fülemüleperünk", pontosabban "galambperünk" már a tv2 figyelmét is felkeltette. Az aranyos riport valójában egy hátborzongató eset, egyben egy valódi példa arra, hogy a szegedi IKV csak erős nyomásra képes tenni valamit. Hogy mégis miért bánkódom?

Pár napja kezembe került egy csodás kiadvány, amely Krajkó Gyula professzor 80. születésnapjára került kidásra a régi-új kollágák tisztelgő emlékköteteként. A könyv a polcomra kerül, már csak azért is mert elfelejtették a borítóról a címet és bizarr módón gyűjtöm az ilyen könyveket. No de nem is ez volt szívszorító a kötetben, hanem az üdvözlő köszöntők között megbúvó különlegesség: Becsei Jóska és Marika verse.

A minapi szokásos régi dokumentumok között történő turkálásom közben akadt a kezembe ez a csodálastos levél, ami a M. Királyi Ferenz József Tudományegyetem könyvtárának éves jelentéséhez csatolt bevezető írás volt az akkori "Rectornak" megcímezve. Akkoriban a revízió reflexszerű boldog érzelmeket váltott ki abból az értelmiségből, amely napjainkban folymatosan megtagadja a határon túliakat. Sokat változott a világ.

Dr. Mészáros Rezső az 1921-től kezdődő egyetemi könyvtár probléma tulajdonképpeni megoldója, ilyen értelemben pedig az egész könyvtári história utolsó momentuma, hiszen vezetése alatt készült el a JATIK, amely méretében és kinézetében már valóban egyetemi jelleget mutat. Rosszhírű pletykák szerint persze éppen ez a nagyszabású projekt során fellépő problémák okozták a professzor...

A kicsit hosszúra nyúlt bevezzető áttekintővel, amely a szegedi földrajz történetére vonatkozott, arra szerettem volna rámutatni, hogy mennyire rövid időt ölel fel ez a "hosszú" korszak, és az ami hosszúnak tűnik az valójában még szinte a jelenünk része.