Az elmúlt hónapok bioenergia körül kirobbant hisztéria, szépen kúszik felfele a döntéshozói-hierarchián és legutóbb az EU energiaügyi minisztereit kényszerítették magyarázkodásra. Az EU által kitűzött hosszú távú energiapolitikai célkitűzések, amelyek a megújuló energia alapú gazdálkodást kívánják előmozdítani, úgy tűnik egy félreértés miatt eddig vakvágányon haladtak. A vakvágány neve: biodízel.
Ha a 21. században egy konkrétan mérhető jelenségre nincs tudományos magyarázat, akkor azonnal beindul a vad misztifikáció a dolog megfejtése céljából. Az index.hu tudomány rovatban 2006 tavaszán "Titokzatos forró mezők Kaliforniában" címmel megjelent írás egy valódi geológiai rejtélyt vázol fel.
A jelenlegi ismeretek szerint az emberiségnek részben már most, de a közeljövőben minden-képpen négy nagy, alapvető kihívásra kell választ találnia. E négy problémakör az élelmiszer-ellátás biztonsága, a víz- és ivóvízellátás biztonsága, az energiaellátás biztonsága és mind-ezekkel szoros összefüggésben a tapasztalható globális klímaváltozáshoz történő adaptációs problémák.
According to the actual knowledge, humankind has to find to solution for four big, vital challenges; partially now, but in the near future on every account. These problem areas are security of food supply, security of water and drinking-water supply, security of energy supply, and in close relation to all these, the experienced adaptation problems to global warming.
„Napra tudom, amikor kimondták az orvosok, hogy fertőzött vagyok. Akkor új időszámítás kezdődött az életemben." A minap olvastam ennek a harmincas éveiben járó nőnek boldog-szomorú, de mindenképpen tanulságos történetét, amelyet a későbbiekben meg is osztok veletek.
Köszönöm: Nem! Nagyjából ezzel a szlogennel írható körül a hazai kormánypolitika, eddig még soha nem látott médiakampánya a március 8-ai népszavazás ügyében. Az elmúlt hónapok során több cikket írtunk a hazugságról, amely részben a hazai politika morális és etikai problémái ihlettek, de mint annyi minden e téma is olyan új jelenségekre világított rá, amelyre nem is gondoltunk volna.
„Megdöbbentő, hogy a tudásközpontú társadalom korszaka idején a magyar oktatók között milyen kevesen és milyen kevéssé élnek az internet mint információs csatorna adta lehetőségekkel.” hangzik el a kijelentés, az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI), a hazai egyetemeken folyó oktatás minőségét elemző kutatási programjának 2006-os konklúziójában, ahol az oktatási intézmények honlapjainak információtartalma került kivizsgálásra.





